Nutri8 - Whey Protein

Hozzájárul az izomtömeg növekedéséhez, az izomtömeg fenntartásához, a normál csontozat fenntartásához. Kényelmes módja a napi megfelelő mennyiségű fehérje bevitelének, amely segítségével a felsorolt pozitív hatások teljesülhetnek. Kiváló íz élmény, jó oldódás.

Mi az a fehérje?

A fehérje az egyik nélkülözhetetlen tápanyag, amely többek között energiát szolgáltat a szervezetünk számára. Aminosavakból felépülő óriásmolekulák, amelyek nitrogént biztosítanak nekünk. Az élő szervezetek csupán 20-22 féle aminosavból épüknek fel. Vannak köztük esszenciálisak, amelyeket testünk nem képes előállítani ezért mindenképpen külső forrásból (táplálékból) kell bejuttatnunk (hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenil-alanin, treonin, triptofán, valin). Vannak nem esszenciálisak is. Ezeket szervezetünk képes más aminosavakból előállítani.

Mi a szerepük?

Rengeteg feladatot látnak el. Legfontosabb, hogy „építőelemként” funkcionálnak a szervezet felépítésében. Megtalálhatóak az izmokban, csontokban, inakban, hajban és még a körömben is. Bizonyos fehérjék szállítómolekulaként működnek a vérben és más anyagok transzportjában vesznek részt (pl.: hemoglobin - oxigénszállítás). Ezen kívül egyes hormonok is fehérjékből épülnek fel (pl.: inzulin). Enzimeink és az immunrendszerünk sem működhetne nélkülük (immunfehérjék).

Hogyan csoportosíthatjuk őket?

Beszélhetünk elsőrendű vagy más néven komplett fehérjékről. Ezek megfelelő mennyiségben tartalmaznak minden esszenciális aminosavat. Ebbe a csoportba tartoznak az állati eredetű fehérjék (pl.: húsok, tojás, tej). A másik csoportot másodrendű vagy inkomplett fehérjéknek nevezzük. Ezek egy vagy több aminosavban hiányosak így önmagukban elégtelenek (pl.: a hüvelyesek metionin, míg a gabonafélék lizin tartalma alacsony). Ezek megfelelő kombinációja viszont megfelelő esszenciális aminosav ellátottságot biztosít szervezetünk számára.

Mennyi a fehérjeszükségletünk?

Az állati és növényi fehérjék különböző mértékben szívódnak fel. Általánosságban elmondható, hogy az állati eredetű (elsőrendű) fehérjék jobban hasznosulnak. Vegyes táplálkozás esetén (ha mindkét fajtából viszünk be) egy átlagos ember fehérje szükséglete nagyjából 0,8 g / testsúlykilogramm. Ez azt jelenti, hogy egy 70kg-os embernek napi 56 g fehérjére van szüksége ahhoz, hogy a nitrogén mérlege egyensúlyban legyen. Sportolók esetén ez természetesen növekedni fog a fokozott igénybevétel miatt. Sportáganként is jelentős különbségek lehetnek. Az erősportolók több fehérjét igényelnek, hiszen nekik nagyon fontos a pozitív nitrogén mérleg az izomépítés miatt. Az állóképességi sportolók kicsivel kevesebb fehérjével is beérik. Nekik a szénhidrát bevitelük lesz magasabb. Átlagosan 1,2- és 2 gramm / testsúlykilogramm között alakul a sportolók fehérjeszükséglete. Természetesen ezt egyénileg kell meghatározni. Ennél nagyobb mennyiségű fehérje bevitele nem eredményez további izomtömeg növekedést, sőt az egészségünkre is káros lehet (kiszáradás, hasmenés, puffadás).

Mikor fogyasszuk őket?

Fontos, hogy mindhárom fő étkezésünk (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon komplett fehérje forrásokat (hús, tojás, tej) vagy különböző inkomplett forrásokat megfelelően kombinálva egymással (például hüvelyesek + gabonafélék). Továbbá lényeges, hogy edzések előtt 1-1,5 órával fogyasszunk fehérjét, hogy megfelelő legyen a szervezetünk aminosav ellátottsága és edzések után mihamarabb fogyasszunk jól hasznosuló fehérje forrásokat ezzel segítve izmaink regenerációját és fejlődését. Erre a célra kiválóak a tejsavó koncentrátumból vagy izolátumból készült étrend kiegészítők, amelyek elsőrendű, jól hasznosuló fehérjéket biztosítanak szervezetünk számára praktikus formában és kiszerelésben. Legoptimálisabb, ha ezt szénhidrátokkal is kiegészítjük a fehérjék jobb hasznosulása érdekében.

Felhasznált irodalom

• Dr. Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat (2005), Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest.
• Figler Mária, Polyák Éva, Breitenbach Zita: Klinikai és Gyakorlati Dietetika (2015), Medicina könyvkiadó Zrt, Budapest.